Ahogy minden élőlénynek, a kapcsolatoknak is van egy élete, egy íve. Mikor elkezdődik, akkor a legfantasztikusabb amiben csak részed volt, minden stimmel. Aztán ahogy telik az idő, úgy „lesz” egyre több nehéz. Azért van macskakörömbe a lesz, mert valószínűleg sok mindent csak nem veszel észre, vagy elnyomod magadban. De kibújnak a nehezek, kezdve attól, hogy szürcsöli a kávéját, egészen addig, hogy csak 3 féle pózban szeret szexelni, amire te ráunsz a 3. hónapban. Az együtt töltött idő alatt pakolódik a kapcsolatotokra sok közösen megoldandó feladat, és annak a terhe, hogy bizony nem mindig értetek egyet, vagy máshogy oldanátok meg az adott problémát. Minden kis összetűzés erősíti az ellenállásod, míg egy szép nap arra eszmélsz, hogy Ő, akit annyira szeretsz, oly távol van.
Lehet ám ezt tudatosabban is csinálni!
Első lépés, hogy elfogadod, a rózsaszín köd idővel elmúlik, és amit mögötte találsz az nem rossz, az a valóság. Pál Ferinek van erről egy nagyon jó előadássorozata, amiben azt fejtegeti, hogy az anyával megélt tökéletes szimbiózist éljük újra a párkapcsolat elején, és mikor eltűnik a rózsaszín köd, nyugtázzuk, hogy akkor ez nem az, amire vágyunk és kilépünk belőle. Pedig természetes, hogy ahogy babaként elmúlt anyával, a pároddal is elmúlik az a fajta tökéletes egység, amit a kezdeti egymásra találás öröme hoz.
Második lépésként ismerd be magadnak, hogy van, amit nehéz kezelned a párodban. Ha magadnak sem vallod be, hogy irritál, ahogy rágja a körmét, vagy nem nyomja ki a mosogató szivacsból a vizet, akkor felé, hogy leszel őszinte?
Harmadik lépés. Keresd meg magadban, hogy miért akaszt ez ki téged? Tudom, hogy most veszítettelek el, kedves olvasó, és nem, nem gondolom, hogy azért ne tegye a koszos zoknit az asztalra, mert nehéz gyerekkorod volt. De fontos tisztázni, ez egy „különbözőek vagyunk, különbözően működünk, de légyszi csináljuk úgy, ahogy én csinálom, mert úgy ezért vagy azért jobb”, vagy „amikor így csinálod, benyomsz nálam egy gombot, ami nekem nehéz”. Gyorsan mondok példákat. Az elsőre jó a szivacsból kinyomott víz, amit már emlegettem, de ilyen lehet a médiában sokszor használt fogkrémes tubus is . A másodikra példa mondjuk, mikor az egyik fél többet mászkál el a barátokkal, vagy nem akar annyiszor szerelmeskedni, vagy néha elég, ha csak „úgy” néz és máris konfliktus van. Ezeknél sokkal összetettebb a probléma rendszer. És ezzel el is értünk a következő ponthoz, de ezt ketté kell szednünk.
Negyedik lépés
A) pont. Ha a harmadik lépésnél a kettőtök különböző működését találtad a probléma forrásának, nincs más dolgod, hogy leülj és higgadtan megbeszéld a pároddal. Ha nincs érzelmi bevonódása neki sem, nem lesz gond!
B) pont. Rájöttél, hogy komoly érzelmi bevonódásod van. Itt megint szerte ágazik a tennivalód. Szemléld meg magadban, hogy benned kit bánt az, ami a másikból jön. A felnőttedet, vagy a benned lakó gyermeket? Erre is mondok példát, mielőtt bezárnád! Ha nem figyel rád, magadra hagy a közös teendőkkel, ok nélkül csúnyán beszél veled, bánt verbálisan, akár fizikálisan, az nem csak azért fáj neked, mert gyermekkorodban is kaptál egy pofont. Hanem mert nincs helye. Persze fontos megtalálni magadban, hogy miért vagy benne egy ilyen kapcsolatban, de ebben a helyzetben a legtöbb, amit megtehetsz, hogy kiszólsz magadért, meghúzod a határaid, és ha szükséges lépsz.
A benned lévő kicsit bánthatja például, amikor a párod sokat van a barátaival, jön a féltékenység, pedig ő nem csal meg, te vagy neki a legfontosabb. Itt fontos, hogy tudatosítsd, a nehéz az a benned lévő vágy a kizárólagosságra, hogy csak ketten legyetek . És itt jön a kritikus pont. El tudod-e mondani ezt a párodnak, ott tudsz-e állni előtte teljesen csupaszon, kiadva a benned lévő legkisebbet, és el tudod-e hinni, hogy ő meg akar téged érteni. Ha ezt a fajta nyitottságot tudjátok adni egymásnak, az biztonságot és stabil alapot ad nektek.
Ötödik lépés sem maradhat ki, hisz nem elég, hogy ki lett mondva, hogy mi a nehéz, és az sem elég, ha a másiktól elfogadást kapsz, vagy neki adsz. Rajtad múlik, hogy szembenézel-e ezekkel a nehezekkel, amiket a másik által feléd mutatott tükörben fedezel fel.
Az utolsó képet elnézve, szerintem megéri!
Kitti
